GYIK – Open Access

  1. Hol közöljek?
  2. Hol NE közöljek?
  3. A predátor folyóiratok jellemzői
  4. Milyen módszerekkel dolgoznak a predátor kiadók?
  5. A predátor tudományos folyóiratok és kiadók azonosításának módszerei
    1. Részletes ellenőrzőlista a kiválasztott folyóirat megbízhatóságának megállapítására
    2. Részletes ellenőrzőlista a kézirat benyújtásához
  6. 13 kritérium a predátor folyóiratok felismeréséhez
  7. Mi az Unpaywall?
  8. Ki az SZTE-s szerző?
  9. Kizárólag SZTE-s szerző kaphat támogatást?
  10. Miért ne a cikkfeltöltés után igényeljünk támogatást?
  11. Önmagában az Open Access eredményez magasabb idézettséget?
  12. Feltölthetem-e megjelent cikkeimet és azok elfogadott kéziratát az intézményi repozitóriumba?
  13. Miért töltsem fel megjelent cikkeimet és azok elfogadott kéziratát az intézményi repozitóriumba?

1. Hol közöljek?

A Thomson Reuters által indexelt és IF értékkel rendelkező folyóiratok listája ill. a szakterületi rangsorok ezen az oldalon kereshetők. (A link csak egyetemi IP tartományon belül használható.)
További széles körben elismert nemzetközi folyóirat rangsor a Scimago Journal Rank.
Téves az a nézet, hogy az OA folyóiratok nem színvonalasak. Mindkét fenti rangsorban számos kiváló minősítésű OA folyóirat található. Amennyiben szerzőink ezekben közölnek, a publikációs díj kifizetéséhez igénybe vehetik az SZTE OA támogatási rendszert. (Az SZTE a hibrid folyóiratokban való megjelenést nem támogatja!)
A DOAJ (Directory of Open Access Journals)  lektorált, magas színvonalú tudományos, tiszta OA folyóiratokat indexelő adatbázis.

2. Hol NE közöljek?

Vannak úgynevezett predátor folyóiratok (magyarul parazitának is szokták nevezni) a tudományos kommunikáció területén. Ezek komoly tudományos folyóiratnak tüntetik fel magukat, de tudományos minőséget nem biztosítanak. A cikkeket nem válogatják meg, nem végeztetnek szakmai bírálatot. Minden esetben a közlési vagy részvételi díjak beszedését tartják szem előtt, aki fizet, annak a cikke megjelenik.

3. A predátor folyóiratok jellemzői

  1. Hamisan azt állítják, hogy a benyújtott kéziratok lektorálási folyamaton és érdemi szerkesztői ellenőrzésen mennek keresztül.
  2. Affiliációként valótlanul adnak meg elismert és rangos tudományos szervezetet.
  3. Affiliációként egy nem létező szervezetet adnak meg.
  4. Neves kutatókat jelölnek meg hozzájárulásukon kívül a szerkesztőbizottságuk tagjaként (és megtagadják a bizottságból való eltávolításukat).
  5. Hamisan magas impakt faktor értéket társítanak a folyóirathoz.
  6. Addig eltitkolják a közlésért fizetendő díjat (APC: Article Processing Charge), amíg a szerző hiánytalanul be nem nyújtja a kéziratát.
  7. Valótlanul azt állítják, hogy a folyóirat rangos indexáló adatbázisokban található meg.

4. Milyen módszerekkel dolgoznak a predátor kiadók?

Egyes predátorok e-mailben keresik meg a szerzőket, önmagukat komoly kiadónak feltüntetve. Gyakran névre szólóan, akár (gyenge) magyar nyelven érkezik a felkérés, a címzett valamely korábbi közleményének elragadtatott méltatásával körítve. Különösen agresszív marketing eszközökkel próbálják meg rávenni a szerzőt, hogy papír alapú kiadványként és/vagy e-könyvként jelentesse meg náluk tanulmányát, disszertációját, vagy más művét, mely egyébként jellemzően már nyilvánosan hozzáférhető valamilyen repozitóriumban.
Az áldozatok sokszor csak a kiadói szerződés megkötése után szembesülnek vele, hogy művük bármiféle kiadói gondozás nélkül, lényegében a “fotókönyv” rendelésnek megfelelő print on demand szolgáltatás keretében érhető el, és mivel irreálisan magas áron értékesíti a “kiadó”, sem ezt, sem az elektronikus verziót nem vásárolja meg senki. A “kiadó” még egy kedvezőbb (szintén horribilis) árat is felajánl, ha a szerző vásárlókat toboroz a könyvhöz, de a csalás igazi lényege a kiadói szerződés apróbetűs részében rejtőzik: a szerző tudtán kívül felhatalmazást ad arra, hogy művét “összeollózzák” gyakorlatilag bármivel, és gyaníthatóan a feketepiacon jelenik meg, akár szakdolgozatként újjászületve.
Mindezek utólagos felgöngyölítése gyakorlatilag lehetetlen, ezért kérjük, hasonló szituációban mindenképpen alaposan fontolják meg a döntést, legyen szó közlési díj kifizetéséről, vagy szellemi termékük elküldéséről.
Amennyiben gyanús megkereséssel találkoznak, forduljanak hozzánk a szerzoknek@ek.szte.hu e-mail címen.

5. A predátor tudományos folyóiratok és kiadók azonosításának módszerei
(Forrás: https://salve.libguides.com)

  1. Szánjon rá néhány percet, hogy a következő weboldalakon rákeres az illető kiadóra vagy folyóiratra:
    • Beall’s List: feketelistára került kiadók és folyóiratok címeit tartalmazza. Az eredeti listát 2016. december 31-én lezárták, az azóta felmerült címek kiegészítésként az oldal alján találhatóak. Az oldalon olyan folyóiratok is szerepelnek ​(Hijacked Journals), amelyek weboldalai valamelyik hiteles tudományos folyóirat honlapjának próbálják kiadni magukat és a nevükben kérik a kéziratok benyújtását, zsebre téve a szerzőktől kapott összeget.
    • PubPeer: népszerű adatbázis, amelyben a kutatók anonim módon vitathatják meg kutatási eredményeiket, kitérve szerzői visszaélésekre is.
  1. Érdemes alaposan utánajárnia a választott folyóiratnak; szakítson időt arra, hogy cikkeket olvasson belőle. A folyóirat egyáltalán nem tartalmazhat nyilvánvaló helyesírási vagy nyelvtani hibákat. Fontos, hogy a kiadói weboldalon egyszerű legyen kiigazodni, a kapcsolattartó neve és a módszereik könnyen megtalálhatóak legyenek, valamint a weboldal jól karban legyen tartva. A hiteles Open Access folyóiratokban a lektorálási folyamatok és a szerzők által fizetendő díjak mindig tisztán nyomon követhetőek. Amennyiben a lektorálási folyamat túl rövidnek bizonyul és azonnali díjbefizetést kérnek, az predátor folyóiratot jelez.
  2. Néhány ipari ágazatközi szövetség elindított olyan vállalkozásokat, amelyek célja a megtévesztő folyóiratok elleni védelem. A 3−4 évvel ezelőtti helyzethez képest az egyetemek − bizottságok és szabályzatok/kódexek segítségével − sokkal több intézkedést tesznek, hogy a megtévesztő gyakorlatokat megállíthassák. A http://thinkchecksubmit.org oldal három lépést ajánl a kutatóknak a megbízható folyóirat kiválasztásához:
    1. Gondolkodjon! (Megbízható folyóirathoz nyújtja be a kutatási eredményeit? Biztos, hogy ez a témájának leginkább megfelelő folyóirat?)
    2. Ellenőrizzen! (a ThinkCheckSubmit oldalon leírt szempontok alapján, lásd 5.1. pont)
    3. Nyújtsa be! (a ThinkCheckSubmit oldalon leírt szempontok alapján, lásd 5.2. pont).
  3. Ellenőrizze a Thomson Reuters Journal Citation Reports oldalán, hogy megfelelő impakt faktor érték szerepel-e a folyóiratnál.
  4. Ne használja a folyóiratok ún. „fehérlistáját”, mert az ilyen listák és indexáló adatbázisok nem azért jöttek létre, hogy a folyóiratok hitelességét bizonyítsák. A Directory of Open Access Journals és a Thomson Reuters Master Journal List, amely 24 indexáló adatbázis legalább egyikében megjelenő folyóiratok listáját tartalmazza, hiteles oldalaknak számítanak, de a listáik sok predátor folyóiratot is tartalmaznak. Hasonló a helyzet a Scopus, Science Citation Index és más tudományos listákkal, bibliográfiai és indexáló adatbázisokkal.
  5. Ne tévessze meg, ha egy folyóirat törvényes vállalkozásokkal és bizottságokkal áll kapcsolatban. A tudományos kiadói ágazat sajnos sokszor nem tartja magát az etikai kódexhez. Bizonyos jogszerűen működő vállalatok, például szoftverrendszereket értékesítő cégek vagy ISSN-számokat kiosztó ügynökségek szinte mindenkinek, még predátor folyóiratoknak is felajánlják a szolgáltatásaikat és licenceiket. A világszerte több mint 10.000 tagból álló Committee on Publication Ethics (COPE) tanácsadással szolgál a kutatási eredmények publikálásában történő visszaélések kezelésével kapcsolatban, de érdemes tudni, hogy a szervezet számos tagja predátor folyóiratoknak dolgozik.

5.1. Részletes ellenőrzőlista a kiválasztott folyóirat megbízhatóságának megállapítására
(a ThinkCheckSubmit oldal alapján)

  • Ismeri Ön vagy a kollégái a folyóiratot?
    • Olvasta már korábban a folyóirat valamelyik cikkét?
    • Könnyen meg lehet találni a folyóirat legfrissebb számait/cikkeit?
  • Könnyen azonosítható a kiadó és fel lehet velük venni a kapcsolatot?
    • A folyóirat honlapján jól látható a kiadó neve?
    • El tudja érni a kiadót telefonon, e-mailen vagy postai úton?
  • Világosan szerepel a folyóiratban, hogy milyen típusú lektorálási folyamatot alkalmaznak?
  • Szerepel a folyóirat az Ön által használt indexáló adatbázisokban?
  • Nyilvánvalóan látszódik, hogy milyen díjakat számítanak fel?
    • A folyóirat honlapján elmagyarázzák, hogy miért és mikor számítják fel ezeket a díjakat?
  • Megismeri a szerkesztőbizottságot?
    • Hallott már a szerkesztőbizottság tagjairól?
    • A szerkesztőbizottság tagjai megemlítik a folyóiratot a saját honlapjukon?

5.2 Részletes ellenőrzőlista a kézirat benyújtásához
(a ThinkCheckSubmit oldal alapján)

  • Győződjön meg róla, hogy a választott folyóirat megfelelő profillal rendelkezik, hogy nagyobb eséllyel növelhesse az idézői számát és ezáltal az elismertségét.
  • A kutatási témájának megfelelő folyóiratban való publikálás növelni fogja a szakmai tekintélyét és segíteni fogja a szakmai előmenetelében.
  • Fontos, hogy a cikke bekerüljön valamely indexáló adatbázisba, megőrzésre kerüljön, és könnyen megtalálható legyen.
  • Szakmai publikálási tapasztalatra számíthat annál a folyóiratnál, ahol a kézirata lektorálási és szerkesztői folyamaton megy keresztül.

6. 13 kritérium a predátor folyóiratok felismeréséhez
(Forrás: https://salve.libguides.com)

Larissa Shamseer (a University of Ottawa PhD-hallgatója és az Ottawa Hospital Research Institute Centre for Journalology főmunkatársa) és David Moher (a Centre for Journalology tudományos főmunkatársa és igazgatója) a tanulmányukban felállítottak egy 13 könnyen felmérhető figyelmeztető jelzésből álló listát, amit érdemes a kutatóknak végignézni a valószínűleg törvénytelenül működő publikációs szervezetek kiszűréséhez. Tanulmányukban részletesen leírják, hogy pontosan miket érdemes keresni az egyes kritériumok megvizsgálásakor.

* Kérjük, hogy vegye figyelembe a következő korlátozásokat:

  • Ezek a javaslatok a tanulmányban alkalmazott vizsgálati módszereken alapulnak.
  • A tanulmányban elolvashatják a szerzők megjegyzéseit, amelyeket az egyes pontok jelentőségéhez és indoklásához fűztek, beleértve a hiteles folyóiratok közti különbségeket is.
  • A szerzők orvosbiológiai folyóiratokat tanulmányoztak, de ezek a pontok valószínűleg szélesebb tudományterületet lefedő folyóiratoknál is alkalmazhatóak.
  • A szerzők tapasztalatai szerint a törvénytelenül működő publikációs szervezetek folyamatosan változnak, így a kritériumok nem minden esetben alkalmazhatóak egy adott folyóiratra/szervezetre.
  • A megvizsgálni kívánt információt nem mindig lehet nyilvánvaló helyen megtalálni, még a hiteles folyóiratokban sem. A szerzőknek érdemes alaposan megvizsgálni azon folyóiratok honlapját, ahová a kéziratukat be kívánják nyújtani.

Sorszám

Szabály

Magyarázat

1

A folyóiratban közölt cikkek orvosbiológiai témákon kívül más tudományterületeket is lefednek.

Nézze meg a választott folyóirat honlapján lévő „aims and scope” (célok és alkalmazási terület) részt. Ha sokrétű, széles körű és egymástól független tudományterületek egyaránt előfordulnak egy folyóirat cikkeiben (pl. mezőgazdaság, földrajz, asztrofizika, egészségügy), az aggodalomra adhat okot. 

2

A honlap helyesírási és nyelvtani hibákat tartalmaz.

Ha egy folyóirat honlapján lévő angol nyelvű szövegben többször előforduló, nyilvánvaló elírásokat és nyelvtani hibákat talál, az gyenge minőséget (és rossz fordítást) jelez.

3

A honlapon torz, homályos/életlen, megtévesztő vagy engedély nélkül felhasznált képek szerepelnek.

Az alacsony felbontású képek, képernyőképek vagy jogtiszta képekre hasonlító és azokat lemásoló képek gyenge minőségű, valószínűleg törvénytelenül működő publikációs szervezetre utalnak. Érdemes megismernie a tudományterületén használt kiadói ágazatok törvényes logóit. A Google Chrome „Kapcsolódó képek keresése” opciója is hasznos lehet ebben az esetben.

4

A honlap nyelvezete célirányosan a szerzőket szólítja meg.

Ha egy kiválasztott folyóirat honlapjának szövegezése a szerzők és a kéziratok megnyerésére irányul (pl. feltűnően szólítja fel a szerzőket a kéziratok benyújtására, valamint gyors lektorálási vagy publikálási folyamatot ígér), az figyelmeztető jel lehet, és inkább kerülje el a folyóiratban való publikálást. Ha egy olyan folyóiratban publikál, amelynek fókuszpontjában nem egy téma áll (pl. nagymértékben eltérő kutatási témákat fed le), azzal csökken a lehetősége, hogy a kutatási eredményei a megfelelő célközönséghez eljuthassanak.

5

A folyóirat honlapján az Index Copernicus Value metrikát tüntetik fel.

Az Index Copernicus Value (ICV) metrika szinte kizárólagosan törvénytelenül működő szervezetekhez kapcsolódik. A hiteles folyóiratok nem szokták használni ezt a megkérdőjelezhető metrikát. Nem minden törvénytelenül működő szervezet alkalmazza, de ha ezt a metrikát látja egy folyóirat honlapján, lehetőleg ne nyújtsa be oda a kéziratát.

6

Nem található leírás a kéziratok feldolgozásának folyamatáról.

A folyóiratokban részletes tájékoztatást kell adni a szerzők számára a kézirat benyújtása után várható folyamatokról, beleértve a lektorálás részleteit is. Ha nem talál erre vonatkozó információt a folyóirat vagy a kiadó honlapján, az aggodalomra adhat okot.

7

A kéziratokat e-mailen keresztül kell benyújtani.

Ha egy folyóirat honlapján arra kérik, hogy a kéziratát e-mailben küldje el a folyóiratnak/szerkesztőnek és nem valamilyen elektronikus benyújtási rendszeren keresztül, az azt jelentheti, hogy a folyóirat nincs tisztában a bevett gyakorlattal. Meggondolatlan dolog lenne e-mailen keresztül benyújtania a kéziratát. Ha ilyen esettel találkozik, egyeztessen kutatótársaival a tudományterületén bevett gyakorlatról.

8

Gyors publikálást ígérnek.

Jelen pillanatban a legtöbb hiteles folyóiratban valószínűleg nem tesznek utalást arra, hogy a kézirata gyorsan publikálásra fog kerülni. Az, hogy egy cikket publikálnak-e egyáltalán vagy sem, általában a lektorálás eredményétől szokott függeni.

9

Nincsenek irányelvek a cikkek visszavonására vonatkozóan.

Minden folyóiratnak kell lennie a cikkek visszahívására vagy visszavonására szolgáló mechanizmusának. Ez az információ a folyóirat irányelveinél vagy a szerzőknek szóló útmutatásnál található. Még a legjobb folyóiratoknál is előfordulhatnak hibák, történhetnek mulasztások és csalások. A folyóiratoknak világos és átlátható nyilatkozatban kell rögzíteniük, hogy milyen módon kívánják az ehhez hasonló eseteket kezelni.

10

Nincs információ arra vonatkozóan, hogy a folyóirat lapszámai digitális megőrzésre kerülnek-e, és ha igen, hogyan teszik azt.

A tudományos folyóiratok technikai kötelezettsége, hogy a különféle digitális archiválási protokollok alapján folyamatos legyen a tartalmak megőrzése. Ez az egyik előfeltétel, hogy egy folyóirat bekerülhessen indexáló adatbázisokba, például a PubMed-be. Ez a kötelezettség szintén elengedhetetlen része a Directory of Open Access Journals-hoz hasonló adatbázisokba való bekerülési kritériumoknak. Egy folyóirat tartalom-megőrzési hozzáállását jól mutatja, hogy a kiadó elhelyezi-e egyáltalán a tartalmat egy központi repozitóriumban (orvosi területen a PubMed Central egy jó példa erre).

11

Nagyon alacsony a közlésért fizetendő díj (APC), például <150 $

Az Open Access vagy az Open Access egy típusát megvalósító (hibrid) orvosbiológiai folyóiratokban a közlésért fizetendő díj (APC) egész magas összegű lehet (több, mint 800 $, kb. 650 £). Az APC-re vonatkozó információk az Open Access részleteit, a folyóirat irányelveit vagy a szerzőknek szóló útmutatást tartalmazó részeknél találhatóak. Ha egy folyóirat azt állítja magáról, hogy Open Access és nincs feltüntetve semmilyen befizetendő díj vagy a díj nagyon alacsony összegű (például <150 $), egyeztessen kutatótársaival a tudományterületén érvényben lévő APC aktuális értékéről.

12

Az önmagukat Open Access-ként megnevező folyóiratok elkérik a publikált kutatási eredmény szerzői jogát, vagy szerzői jogról nem tesznek említést.

A tisztán Open Access folyóiratok nem kötelezik arra a szerzőket, hogy írassák át a kéziratuk szerzői jogát magára a folyóiratra. A szerzőknek meg kell tudni őrizniük a publikált Open Access munkájuk szerzői jogát. Mindenképpen járjon utána ennek, mielőtt benyújtja a kéziratát vagy publikál egy folyóiratban. Az erre vonatkozó információt a folyóirat irányelveiben vagy a szerzőknek szóló útmutatónál találja.

13

A kapcsolattartónak nem hivatalos vagy a folyóirathoz nem kapcsolódó e-mail címe van (pl. @gmail.com vagy @yahoo.com).

A folyóiratoknak, a folyóirat szerkesztőinek és a folyóiratnál dolgozó összes munkatársnak intézményi vagy a folyóirathoz kötődő e-mail címmel kell rendelkeznie a szakmaiság igazolásaként. A folyóirat honlapján mindenképpen ellenőrizze a kapcsolattartási e-mail címe(ke)t.

7. Mi az Unpaywall?

A nonprofit Impactstory Unpaywall nevű ingyenes böngésző pluginja, 5300 intézményi repozitóriumban keresve, az előfizetéses cikkek közel 30%-ának találja meg az Open Access verzióját. A szolgáltatásról a Nature itt és itt írt.
Az Impactstory oaDOI nevű online adatbázisát a Web Of Science is integrálni fogja ezzel hozzávetőleg 18 millió publikáció postprint verziója válik közvetlenül, legálisan elérhetővé a Web of Science felületén.

8.Ki az SZTE-s szerző?

Amikor az OA-támogatási kérelmeket elbírálja a Rektorhelyettes Úr, fontos tudnia, hogy ki SZTE-s szerző. Ezt néha nem is olyan egyszerű megállapítani pl. a lassan frissülő egyetemi telefonkönyv, a különféle email-címek, vagy hiányos vagy elavult tanszéki honlapok miatt. De mivel ennek jelentősége az egyetem tudományos teljesítményének mérésekor van igazán, és a jelenlegi keretek között ehhez a szerző és az SZTE-s affiliációjú publikációi rekordjainak MTMT-ben rögzített SZTE-s hozzárendelése szükséges, ezért az OA-támogatási kérelmek elbírálásakor is ez a hozzárendelés a mérvadó.
Mind a szerző, mind a cikkeinek intézményi hozzárendelést az intézeti MTMT adminisztrátor tudja megtenni.
Továbbá elvárás az SZTE-s email cím szerepeltetése a publikáción is.

9. Kizárólag SZTE-s szerző kaphat támogatást?

A több mint száz már leadott OA-támogatási kérelem átnézése után az látható, hogy gyakran dolgoznak együtt SZTE-s, nem SZTE-s és külföldi kutatók is. Természetesen ezekhez a cikkekhez is lehet OA-támogatást kérni, csupán 3 dologra kell figyelni:

  1. a levelező szerző mindenképpen SZTE-s legyen,
  2. ennek szerepelnie kell a cikken is SZTE-s email címmel együtt, és
  3. fontos szempont az elbírálásnál, hogy minél nagyobb legyen a szerzők között az SZTE-sek aránya.

10. Miért ne a cikkfeltöltés után igényeljünk támogatást?

Az OA támogatás elmúlt másfél esztendejében visszatérő probléma, hogy a szerző csak a cikk feltöltése és elfogadása után igényli a támogatást. Azért szerepel a feltételek között az ettől eltérő sorrend (először támogatás igénylés, utána cikkfeltöltés) mert a kiadókkal való kapcsolatunk e tekintetben nagyon sokféle, ami igen változatos, esetenként bonyolult számlázási gyakorlatot von maga után. Bármilyen számla-probléma esetén veszélybe kerülhet a határidőre való kifizetés és az OA megjelenés, mivel a szerzőnek új számlát kell kérni a kiadótól.
Ezért nyomatékosan kérjük az OA támogatás elnyert kutatókat, hogy a cikkek feltöltését és a számla kikérését ne kezdjék meg, míg az értesítő levélben jelzett kollégával nem egyeztették az APC kifizetésével kapcsolatos kérdéseket. Ellenkező esetben a Szegedi Tudományegyetem nem tudja garantálni, hogy érvényesíteni tudják az elnyert támogatást.

11. Önmagában az Open Access eredményez magasabb idézettséget?

Az OACA-val (Open Access Citation Advantage) foglalkozó szakirodalom szerint több komponens együttes hatása idéz(het)i elő a magasabb idézettséget. Alma Swan a témában publikált cikke szerint ezek a következők:

  • General OA Advantage: bárki azonnal hozzáférhet a cikkhez, olvashatja. Azok is, akik korábban nem.
  • Early Advantage: a hivatalos megjelenés előtt a szerzők már elérhetővé teszik a publikációt.
  • Selection Bias: a szerzők a legjobb cikkeiket teszik nyíltan elérhetővé, a kevésbé színvonalasakat nem.
  • Quality Advantage: a jobb cikkek esetében jobban érvényesül a General OA Advantage hatás.

Részletesebben itt olvashat Alma Swan következtetéseiről: https://eprints.soton.ac.uk/268516/2/Citation_advantage_paper.pdf

12. Feltölthetem-e megjelent cikkeimet és azok elfogadott kéziratát az intézményi repozitóriumba?

A megjelent cikk/elfogadott kézirat (post print) intézményi archiválásának nincsen akadálya. A kérdés az, hogy az ehhez való hozzáférésnek milyen szintjét engedi a kiadó. Többségüknél az elfogadott kézirat nyilvánossá tehető. A konkrét kiadó és folyóirat tekintetében kérjük, tájékozódjon a kiadói copyright szerződések és szerzői archiválás oldalon.

13. Miért töltsem fel megjelent cikkeimet és azok elfogadott kéziratát az intézményi repozitóriumba?

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a nyílt hozzáférés, melynek egyik eszköze az intézményi repozitóriumban való elhelyezés, növelik a cikkek olvasottságát és idézettségét is. Az SZTE Publikáció Repozitóriuma minősített repozitórium, tagja BASE – Bielefeld Academic Search Engine repozitórium közös keresőnek, így a világ minden Zöld Open Access keresője (BASE, OAfinder, Unpaywall, Kopernio, Web of Science, Scopus) megtalálja a nálunk elhelyezett cikkét a nem elérhető kiadói verzió alternatívájaként.