GYIK – Open Access

Hol közöljek?

A Thomson Reuters által indexelt és IF értékkel rendelkező folyóiratok listája ill. a szakterületi rangsorok ezen az oldalon kereshetők. (A link csak egyetemi IP tartományon belül használható.)
További széles körben elismert nemzetközi folyóirat rangsor a Scimago Journal Rank.
Téves az a nézet, hogy az OA folyóiratok nem színvonalasak. Mindkét fenti rangsorban számos kiváló minősítésű OA folyóirat található. Amennyiben szerzőink ezekben közölnek, a publikációs díj kifizetéséhez igénybe vehetik az SZTE OA támogatási rendszert. (Az SZTE a hibrid folyóiratokban való megjelenést nem támogatja!)
A DOAJ (Directory of Open Access Journals)  lektorált, magas színvonalú tudományos, tiszta OA folyóiratokat indexelő adatbázis.

Hol NE közöljek?

Vannak úgynevezett predátor folyóiratok (magyarul parazitának is szokták nevezni) a tudományos kommunikáció területén. Ezek komoly tudományos folyóiratnak tüntetik fel magukat, de tudományos minőséget nem biztosítanak. A cikkeket nem válogatják meg, nem végeztetnek szakmai bírálatot. Minden esetben a közlési vagy részvételi díjak beszedését tartják szem előtt, aki fizet, annak a cikke megjelenik.

Milyen módszerekkel dolgoznak a Predátor kiadók?

Más predátorok e-mailben keresik meg a szerzőket, önmagukat komoly kiadónak feltüntetve. Gyakran névre szólóan, akár (gyenge) magyar nyelven érkezik a felkérés, a címzett valamely korábbi közleményének elragadtatott méltatásával körítve. Különösen agresszív marketing eszközökkel próbálják meg rávenni a szerzőt, hogy papír alapú kiadványként és/vagy e-könyvként jelentesse meg náluk tanulmányát, disszertációját, vagy más művét, mely egyébként jellemzően már nyilvánosan hozzáférhető valamilyen repozitóriumban.
Az áldozatok sokszor csak a kiadói szerződés megkötése után szembesülnek vele, hogy művük bármiféle kiadói gondozás nélkül, lényegében a “fotókönyv” rendelésnek megfelelő print on demand szolgáltatás keretében érhető el, és mivel irreálisan magas áron értékesíti a “kiadó”, sem ezt, sem az elektronikus verziót nem vásárolja meg senki. A “kiadó” még egy kedvezőbb (szintén horribilis) árat is felajánl, ha a szerző vásárlókat toboroz a könyvhöz, de a csalás igazi lényege a kiadói szerződés apróbetűs részében rejtőzik: a szerző tudtán kívül felhatalmazást ad arra, hogy művét “összeollózzák” gyakorlatilag bármivel, és gyaníthatóan a feketepiacon jelenik meg, akár szakdolgozatként újjászületve.
Mindezek utólagos felgöngyölítése gyakorlatilag lehetetlen, ezért kérjük, hasonló szituációban mindenképpen alaposan fontolják meg a döntést, legyen szó közlési díj kifizetéséről, vagy szellemi termékük elküldéséről.
Amennyiben gyanús megkereséssel találkoznak, forduljanak hozzánk a szerzoknek@ek.szte.hu e-mail címen.

Mi az Unpaywall?

A nonprofit Impactstory Unpaywall nevű ingyenes böngésző pluginja, 5300 intézményi repozitóriumban keresve, az előfizetéses cikkek közel 30%-ának találja meg az Open Access verzióját a NATURE cikke szerint.
Az Impactstory oaDOI nevű online adatbázisát a Web Of Science is integrálni fogja ezzel hozzávetőleg 18 millió publikáció postprint verziója válik közvetlenül, legálisan elérhetővé a Web of Science felületén.

Ki az SZTE-s szerző?

Amikor az OA-támogatási kérelmeket elbírálja a Rektorhelyettes Úr, fontos tudnia, hogy ki SZTE-s szerző. Ezt néha nem is olyan egyszerű megállapítani pl. a lassan frissülő egyetemi telefonkönyv, a különféle email-címek, vagy hiányos vagy elavult tanszéki honlapok miatt. De mivel ennek jelentősége az egyetem tudományos teljesítményének mérésekor van igazán, és a jelenlegi keretek között ehhez a szerző és az SZTE-s affiliációjú publikációi rekordjainak MTMT-ben rögzített SZTE-s hozzárendelése szükséges, ezért az OA-támogatási kérelmek elbírálásakor is ez a hozzárendelés a mérvadó.
Mind a szerző, mind a cikkeinek intézményi hozzárendelést az intézeti MTMT adminisztrátor tudja megtenni.
Továbbá elvárás az SZTE-s email cím szerepeltetése a publikáción is.

Kizárólag SZTE-s szerző kaphat támogatást?

A több mint száz már leadott OA-támogatási kérelem átnézése után az látható, hogy gyakran dolgoznak együtt SZTE-s, nem SZTE-s és külföldi kutatók is. Természetesen ezekhez a cikkekhez is lehet OA-támogatást kérni, csupán 3 dologra kell figyelni:

  1. a levelező szerző mindenképpen SZTE-s legyen,
  2. ennek szerepelnie kell a cikken is SZTE-s email címmel együtt, és
  3. fontos szempont az elbírálásnál, hogy minél nagyobb legyen a szerzők között az SZTE-sek aránya.

Miért ne a cikkfeltöltés után igényeljünk támogatást?

Az OA támogatás elmúlt másfél esztendejében visszatérő probléma, hogy a szerző csak a cikk feltöltése és elfogadása után igényli a támogatást. Azért szerepel a feltételek között az ettől eltérő sorrend (először támogatás igénylés, utána cikkfeltöltés) mert a kiadókkal való kapcsolatunk e tekintetben nagyon sokféle, ami igen változatos, esetenként bonyolult számlázási gyakorlatot von maga után. Bármilyen számla-probléma esetén veszélybe kerülhet a határidőre való kifizetés és az OA megjelenés, mivel a szerzőnek új számlát kell kérni a kiadótól.
Ezért nyomatékosan kérjük az OA támogatás elnyert kutatókat, hogy a cikkek feltöltését és a számla kikérését ne kezdjék meg, míg az értesítő levélben jelzett kollégával nem egyeztették az APC kifizetésével kapcsolatos kérdéseket. Ellenkező esetben a Szegedi Tudományegyetem nem tudja garantálni, hogy érvényesíteni tudják az elnyert támogatást.

Önmagában az Open Access eredményez magasabb idézettséget?

Az OACA-val (Open Access Citation Advantage) foglalkozó szakirodalom szerint több komponens együttes hatása idéz(het)i elő a magasabb idézettséget. Alma Swan a témában publikált cikke szerint ezek a következők:

  • General OA Advantage: bárki azonnal hozzáférhet a cikkhez, olvashatja. Azok is, akik korábban nem.
  • Early Advantage: a hivatalos megjelenés előtt a szerzők már elérhetővé teszik a publikációt.
  • Selection Bias: a szerzők a legjobb cikkeiket teszik nyíltan elérhetővé, a kevésbé színvonalasakat nem.
  • Quality Advantage: a jobb cikkek esetében jobban érvényesül a General OA Advantage hatás.

Részletesebben itt olvashat Alma Swan következtetéseiről: https://eprints.soton.ac.uk/268516/2/Citation_advantage_paper.pdf

Feltölthetem-e megjelent cikkeimet és azok elfogadott kéziratát az intézményi repozitóriumba?

A megjelent cikk/elfogadott kézirat (post print) intézményi archiválásának nincsen akadálya. A kérdés az, hogy az ehhez való hozzáférésnek milyen szintjét engedi a kiadó. Többségüknél az elfogadott kézirat nyilvánossá tehető. A konkrét kiadó és folyóirat tekintetében kérjük, tájékozódjon a kiadói copyright szerződések és szerzői archiválás oldalon.

Miért töltsem fel megjelent cikkeimet és azok elfogadott kéziratát az intézményi repozitóriumba?

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a nyílt hozzáférés, melynek egyik eszköze az intézményi repozitóriumban való elhelyezés, növelik a cikkek olvasottságát és idézettségét is. Az SZTE Publikáció Repozitóriuma minősített repozitórium, tagja BASE – Bielefeld Academic Search Engine repozitórium közös keresőnek, így a világ minden Zöld Open Access keresője (BASE, OAfinder, Unpaywall, Kopernio, Web of Science, Scopus) megtalálja a nálunk elhelyezett cikkét a nem elérhető kiadói verzió alternatívájaként.