Tudománymetria

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár tudománymetriai szolgáltatásai

Tudománymetria, miért?

A tudománymetria kezdetei a múlt század hatvanas éveire nyúlnak vissza. A napjainkra megkerülhetetlenné vált diszciplína a tudományos aktivitás egyes aspektusait vizsgálja különféle kvantitatív eszközökkel. Ily módon eszközt jelent a tudományos teljesítmény értékelésére is, ezért előbb-utóbb a kutatás minden résztvevője – szerzők, intézmények, kiadók – találkozik vele.

Az értékelő tudománymetria célja felmérni a kutatás hatását és hatékonyságát; ezáltal pedig egyre jobb eredményekre ösztönözni. Emiatt fontos mind a finanszírozóknak, mind a kutatóknak és intézményeknek, hogy megismerjék és megfelelően tudják használni a tudománymetria nyújtotta eszközöket és lehetőségeket. A finanszírozói oldal főként a költséghatékonyság, míg a kutatók a szakmai elismertség okán érdekeltek a minél jobb tudománymetriai értékek felmutatásában.

A tudománymetriai elemzéseknek vannak alapvető szabályai, melyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy a lehető legigazságosabbak legyenek. Ezeket a szabályokat összesíti 10 pontban a Leideni Kiáltvány, mely szerint az értékelő tudománymetria:

Kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaz.
Mindig az adott célnak megfelelő mérőszámokat használ.
Figyelembe veszi a nyelvi és hely-specifikus tényezőket.
Az indikátorok adatforrása és számítási módja nyílt, transzparens kell legyen.
Biztosítja az érintettek beleszólását az értékelésbe.
Figyelembe veszi a tudományterületi sajátosságokat, normalizált mérőszámokat használ.
Az egyes kutatókat a teljes kutatási portfoliójuk alapján, individuálisan értékeli.
Kerüli a hamis precizitást és az egyetlen mérőszámból levont gyors következtetéseket.
Többszempontú értékelést alkalmaz, többféle indikátor figyelembe vételével.
Változáskövető: a publikációs szokások változásával és az új mérőszámok megjelenésével együtt fejlődik.

(Hicks, D., Wouters, P., Waltman, L. et al. Bibliometrics: The Leiden Manifesto for research metrics. Nature 520, 429–431 (2015). https://doi.org/10.1038/520429a)

A témában szintén releváns a Thomson Reuters (ma Clarivate) összefoglalója (angolul).

Tudománymetriai indikátorok, mérőszámok

A teljesség igénye nélkül a leggyakoribb, Magyarországon leginkább ismert és használt mérőszámok a következők:

Publikációk szintjén

Highly cited paper: az adott tudományterületen, adott évben legtöbbet idézett publikációk 1%-ába tartozik. A Clarivate normalizált mérőszáma, a Web of Science adatbázisban érhető el.
Hot paper: felkapott publikáció. Ha az utóbbi 2 évben megjelent dokumentumokra az utóbbi 2 hónapban érkezett hivatkozások meghaladják a tudományterületi átlagot, és a közlemény a top 0,1%-ba esik idézettség tekintetében, akkor hot paper-ről beszélünk. Szintén a Clarivate normalizált mérőszáma, a Web of Science adatbázisban érhető el.
FWCI (Field Weighted Citation Impact): a cikk teljesítményét jelzi egy adott tudományterület cikkeihez viszonyítva. Ha az érték nagyobb, mint 1, akkor a cikket többször idézték, mint a tudományterületi átlag. Az Elsevier normalizált mérőszáma, a Scopus adatbázisban érhető el.
Citation benchmarking: megmutatja, hogy egy tudományterület publikációinak hány százalékánál teljesít jobban az adott közlemény. Pl.: 96. percentilisben van, ha a publikációk 96 százalékánál jobb. Az Elsevier normalizált mérőszáma, a Scopus adatbázisban érhető el.
PlumX metrics: alternatív tudománymetriai eszköz, amely a Scopus adatbázisban is elérhető. Az egyes cikkek használati mutatóit (megtekintés, letöltés, könyvjelző) és különböző közösségi médiai platformokon való megjelenését figyeli.
Altmetric fánk: alternatív tudománymetriai mérőszám, amely az egyes cikkek használati statisztikáit a DOI segítségével gyűjti össze. Hasonló elven működik, mint a PlumX, ám sokkal több adatforrásból merít. A DOI-val rendelkező cikkek Altmetric fánkja megjelenik többek között az SZTE Publicatio Repozitóriumban is.

Folyóiratok szintjén

Impakt Faktor: A Web of Science platform Science Citation Indexében (SCI) és Social Science Citation Indexében (SSCI) nyilvántartott folyóiratok tudományos színvonalának fokmérője. Egyetlen hiteles és elismert forrása a Journal Citation Reports (JCR), amely előfizetéshez kötött adatbázis, a Szegedi Tudományegyetem hálózatán elérhető. Az IF egy évente változó érték; az előző évre vonatkozó, legfrissebb adatok általában minden év közepén kerülnek be az adatbázisba. Számításának módja: egy adott évben az utóbbi két év publikációira érkezett hivatkozások száma osztva az utóbbi két évben megjelent hivatkozható publikációk számával.
Cite Score: A Scopusban indexelt periodikusan megjelenő dokumentumtípusok (folyóiratok, könyv- és konferenciasorozatok) minőségét hivatott jelezni. Számítási módja hasonló az Impakt Faktoréhoz: az aktuális, és az azt megelőző 3 év publikációira érkezett hivatkozások száma osztva az aktuális, és az azt megelőző 3 évben megjelent publikációk számával.
SJR indikátor, Q1-Q4: A Scimago Journal Rank (SJR) ingyenesen elérhető adatbázis által használt normalizált mérőszám, amelyet úgy számolnak, hogy az adott évben kapott súlyozott hivatkozások átlagos számát osztják az előző 3 évben publikált dokumentumok számával. Az SJR indikátor alapján azután tudományterületenként csökkenő sorrendbe rendezik a folyóiratokat, és 4 kvartilist határoznak meg: Q1, Q2, Q3, Q4. A legjobb 25% folyóirat tartozik a Q1 kvartilisbe. Nyilvánvalóan ilyen kvartiliseket bármilyen adatbázis bármilyen mérőszáma alapján könnyen elő lehet állítani, de ahogy az impakt faktornak a JCR a hivatalos forrása, úgy a Q értékeket elsősorban az SJR-ből vesszük. Az MTMT is az SJR által meghatározott kvartiliseket rendeli a folyóiratokhoz.
D1: Speciális, az MTMT által használt indikátor. Ugyanúgy az SJR adatbázisból, az SJR indikátor alapján határozzák meg, mint a Q értékeket. Az első decilisbe, azaz a top 10%-ba tartozó folyóiratok kaphatnak D1 jelölést MTMT-ben. Ilyen értelemben a Q1 folyóiratok szűkebb, legjobb minőségű részhalmazát alkotják.
Presztizsfaktorok: Egyes szakterületeken gyakori a magyar nyelvű közlés valamint a Web of Science-ben és a Scopusban nem szereplő, de a szakma szerint színvonalas nemzetközi folyóiratokban közlés. Ezért az MTA egyes osztályai és bizottságai A, B, C, D minősítéssel látják el a szakterületük folyóiratait, amelyek előfordulhatnak a nemzetközi szakterületi folyóiratrangsorolás mellett az MTMT adatbázisban.

Szerzők szintjén

MTMT tudománymetriai táblázatok:
Az összefoglaló táblázat általános, minden tudományterület művelőjére értelmezhető publikációs és idézettségi adatokat tartalmaz (pl. az egyes publikációtípusok darabszáma, összes és csak független hivatkozások száma, H-index). Ez a táblázat minden MTMT-ben regisztrált szerző adatlapján látszik az adatbázis nyilvános felületén.
A szakterületi táblázatokat a Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályai, illetve szakbizottságai állították össze úgy, hogy megfeleljenek az adott tudományterület publikációs szokásainak, ennélfogva speciális mutatókat is tartalmazhatnak (pl. g-index). Ez a táblázat csak akkor látszik az MTMT nyilvános felületén, ha azt a szerző beállítja a saját szerzői adatlapján.
H-index: Hirsch index. A tudományos teljesítmény szerzői szintű jellemzésére használatos mérőszám, mely a kutató produktivitását (megjelent cikkek száma) és publikációinak ismertségét, hatását (hivatkozások száma) is figyelembe veszi. Egy kutató Hirsch indexe h, ha h darab olyan cikke van, amelyek mindegyikére legalább h hivatkozás történt.
g-index: az a mérőszám, ahol a publikációkra érkezett hivatkozások összege az index négyzete. Például ha a g-index 20, akkor van összesen 20 publikáció, aminek az összes hivatkozása 400. Ez nem biztos, hogy egyenlő arányban oszlik el. Lehet öt olyan publikáció, ami sorban például 350, 35, 10, 3, 2 hivatkozással rendelkezik, míg a maradék 15 eggyel sem. A h-index esetében a szám mindössze 3 lenne, ebben az esetben azonban a nagyobb hivatkozás számú cikkek többet nyomnak a latba.
összesített Impakt Faktor: Hazai gyakorlat, hogy szerzőkre vonatkozóan is számolnak ún. összesített / kumulatív impakt faktort. Számítása úgy történik, hogy a szerző egyes közleményeihez hozzárendelik a folyóirat (amiben megjelent) adott évi impakt faktorát, majd összeadják ezeket. Az összesített IF számításába csak az MTMT Bibliográfiai Szakbizottsága által meghatározott besorolású közlemények kerülhetnek bele.
szerzőségek típusa és sorrendje: Az egyes tudományterületek különbözőképpen veszik figyelembe azt, hogy egy szerző milyen minőségben járult hozzá egy adott publikáció létrejöttéhez (pl. szerző, szerkesztő, kollaborációs közreműködő). Ugyanígy szerepe lehet annak is az értékelésben, ha egy szerző „kiemelt pozícióban” szerepel a publikáción: első szerzőként, utolsó szerzőként, és/vagy levelező szerzőként.

Tudománymetriával kapcsolatos kérdéseiket a tudomanymetria@ek.szte.hu címen várjuk.