Tudománymetria

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár tudománymetriai szolgáltatásai

Tudománymetria, miért?

A tudománymetria kezdetei a múlt század hatvanas éveire nyúlnak vissza. A napjainkra egyre nagyobb jelentőséggel bíró diszciplína a tudományos aktivitást vizsgálja különféle kvantitatív eszközökkel. Célja a kutatás hatékonyságának ösztönzése, növelése. Ez fontos mind a finanszírozónak, mind a kutatónak és munkahelyének. Az előbbi a költséghatékonyság, az utóbbiak a szakmai elismertség okán érdekeltek a minél jobb tudománymetriai értékek felmutatásában. A tudománymetriai elemzéseknek vannak alapvető szabályai, melyeket  nem szabad figyelmen kívül hagyni:

  • nincs egyetlen szám a tudományos teljesítmény mérésére
  • nincs egyetlen módszer  a tudományos teljesítmény mérésére
  • nincs egyetlen adatforrás  a tudományos teljesítmény mérésére
  • összahesonlítani csak azonos tudományterület számait szabad, mivel a diszciplinák művelésének, kommunikációjának, publikálásának formái, szokásai nagy mértékben eltérőek

Tudománymetriai mérőszámok

A teljesség igénye nélkül a legalapvetőbb, legelterjedtebb mérőszámok a következők:

Abszolút mérőszámok

  • publikációk száma
  • évente átlagosan publikált munkák száma
  • vezető folyóiratokban megjelent publikációk száma
  • összes hivatkozások száma
  • egy publikációra eső átlagos hivatkozásszám
  • hivatkozott és nem hivatkozott cikkek aránya
  • impakt faktor (IF), folyóiratra! jellemző mérőszám
  • h-index: Hirsch index. A tudományos teljesítmény szerzői szintű jellemzésére használatos mérőszám, mely a kutató produktivitását (megjelent cikkek száma) és publikációinak ismertségét, hatását (hivatkozások száma) is figyelembe veszi. Egy kutató Hirsch indexe h, ha h darab olyan cikke van, amelyek mindegyikére legalább h hivatkozás történt.
  • g-index: az a mérőszám, ahol a publikációkra érkezett hivatkozások összege az index négyzete. Például ha a g-index 20, akkor van összesen 20 publikáció, aminek az összes hivatkozása 400. Ez nem biztos, hogy egyenlő arányban oszlik el. Lehet öt olyan publikáció, ami sorban például 350, 35, 10, 3, 2 hivatkozással rendelkezik, míg a maradék 15 eggyel sem. A h-index esetében a szám mindössze 3 lenne, ebben az esetben azonban a nagyobb hivatkozás számú cikkek többet nyomnak a latba.
  • AIF (Author Impact Factor): egy nemrégen definiált, szerzői szintű tudománymetriai mérőszám. Definiálása és kiszámítása a folyóiratok IF értékével analóg módon történik. (DOI: 10.1038/srep04880) Egyenlőre ennek alkalmazásával még nem találkoztunk.
  • CiteScore

Relatív mérőszámok

  • az egy publikációra eső átlagos hivatkozásszám összehasonlítva az azonos szakterület átlagos hivatkozásszámával
  • hivatkozott és nem hivatkozott cikkek arányának összehasonlítása az azonos szakterület átlagával
  • hot paper (felkapott publikáció): olyan dokumentumok, melyekre arányaiban sok hivatkozás érkezik a megjelenés után. Ez relatív, nagyban függ a tudományterülettől és a megjelenés idejétől is. Ha a publikálástól eltelt idő óta a dokumentumra érkezett hivatkozások az elmúlt időszakban meghaladják a tudományterületi átlagot és a top 0,1%-ba esnek idézettség tekintetében akkor beszélhetünk hot paperről.
  • highly cited threshold (magas hivatkozási küszöb): megmutatja azt a minimum hivatkozási számot, melyet az adott tudományterület top 1% publikációi kaptak az adott évre mutatva

Érdekes Thomson Reuters összefoglaló angolul illetve magyarul.

Kérdéseiket a tudománymetria@ek.szte.hu címen várjuk.