Kutatási adatrepozitóriumok

A kutatási adatok a tudományos közösség által létrehozott, rögzített, elfogadott és megőrzött tényadatok, amelyek a kutatási eredmények hitelességét támasztják alá. Létrejöhetnek mérések, megfigyelések, kísérletek,  vagy akár szimulációk eredményeképpen. 

Az adatrepozitóriumok a kutatási adatok hosszú távú megőrzésére, kereshetővé tételére és szolgáltatására alkalmas adatbázisok.  

A megfelelő  adatrepozitórium kiválasztásáról a kutató nem mindig  dönthet. Sok esetben a kutatást finanszírozó szervezet vagy projekt előírja, hogy az általa finanszírozásában létrehozott adatokat hol és hogyan kell tárolni.

Számos kiadó is meghatározza azoknak a számára megbízható adatrepozitóriumoknak a körét, amelyben elfogadja a publikációk mellé feltöltött adatcsomagokat. Természetesen ez a repozitóriumi kör a folyóiratok különböző profilja miatt eltérő. Szűkebb szakterület esetén a általában a vezető kutatóintézet által fenntartott nyilvános adatrepozitórium lesz a meghatározó, ahová érdemes a kutatási adatokat feltölteni a közös kereshetőség érdekében.

Fontos kérdés ezen felül, hogy a repozitált adatcsomag elérhető lesz e a szakterület által leginkább használt föderatív keresőmotorok alatt? Sok tudományterületen az idők során kialakultak a szinte kizárólagosan használt adatbázisok, keresőmotorok.

Ha nincs kiadói, finanszírozói megkötés, jelenleg számtalan általános adatrepozitórium áll a kutatók rendelkezésére.

Nemzetközi, felhő alapú adatrepozitóriumok:

Hazai adatrepozitórium:

Az alábbi ábra és a következő weboldalak nyújthatnak segítséget annak eldöntéséhez, hogy hova, milyen adatot érdemes feltölteni: 

Comparative Grid developed by Wouter Haak, VP Research Data Management Solutions at Elsevier. In: Research Data Management Librarian Academy (RDMLA), Unit 8: Comparative Grid of Tools

Az Ön számára legmegfelelőbb adatrepozitórium kiválasztásával kapcsolatban kollégáink szívesen segítenek a szerzoknek@ek.szte.hu e-mail címen.